Henrik lejtakna bányászai

Henrik lejtakna bányászai (1920-as évek eleje)
(Leitner Ferenc fotóarchívumából)



A 120 éves múltra visszatekintő szénbányászat meghatározó jelentőségű városunk történelmét és hagyományait illetően. 1876-ban gróf Sztáray Antal által a Zichy-kastély környékén felfedezett szénréteg indította el – eleinte csak az uradalom házi szükségleteit ellátandó – a széntermelést. Egy évtizeddel később, 1887-ben indult meg a hivatalos bányaművelés a kastélydomb alatti lankán, a Székesfehérvárt Veszprémmel összekötő országút és a vasúti pályatest között, melyhez az Országos Bányakapitányság 1886. szeptember 17-én kelt határozata adott engedélyt. A várpalotai lignitszénvagyon rendszeres művelése 1903 után vesz lendületet az Antal és a Fanny bányamezőben, amikor a birtokot és a bányát Altdöbern Wietzleben Henrik porosz gróf vásárolja meg, aki a vasútállomás szomszédságában ipartelepet létesít a kitermelt szén hasznosítására: bevezeti az iparvasutat, téglagyárat épít, továbbá foglalkozik mészégetéssel is. (Rövid életű brikettgyára nem járt sikerrel, ez az üzeme hamarosan leállt.) 1918-ban telepítették meg a mélyműveléssel kitermelt Henrik-lejtaknát, amelynek bányászait látjuk a régi fotón. 1920-tól az UNIÓ Bányászati és Ipari Rt. a szénbánya új tulajdonosa, s 1923-ban Korompay Lajos tehetséges bányamérnököt kérik fel igazgatónak, aki a modern bányatechnikának megfelelő alapokra helyezte a működését. 1924-ben épül meg a munkás- és tisztviselőtelep, bővülnek és modernizálódnak a külszíni és bányaberendezések. 1929-ben helyezik üzembe a korszakban egyedülállónak tekinthető szénnemesítő (ahidráló) berendezést, amely lehetővé teszi a kis kalóriájú barnaszén gazdaságos kihasználását. Az 1930-as években a várpalotai széntermelést az Ernő-, Henrik- és Hungária-lejtaknák üzeme biztosítja. A kulturális élet terén zenekart, énekkart alapítottak, és az országban elsőként elindították a vájár szakmunkásképzést. Ebben az időszakban újra megerősödött a negyedszázada létrehozott „Jó Szerencsét!” Olvasókör működése, 1927-ben megalakult a bánya anyagi támogatásával az Unió Torna Egylet, 1929-ben az Unió Bányászati és Iparit Rt. Levente Egyesülete, 1928-ban a Várpalotai Unió Dalkör.